Parasztházak
A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. [...]
A parasztházak teteje nagyon hosszú ideig kizárólag sátortető volt, amit kontyos tetőnek vagy süvegnek hívtak. Ezt később sokfelé felváltotta a nyeregetető, mert a ház alapterülete hosszában megnyúlt. Nemcsak azért ilyen a formája, mert a hó és a víz könnyen lecsúszik ezekről a tetőkről. A tetőt a ház hosszában minden esetben a mestergerenda tartja. Hogy mitől mester ez a gerenda? Mert fontos szerepe van a házban. Ha egy gyermek megszületett, arccal kelet felé, a mestergerenda alá fektették a bölcsőjébe. Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozták fel, és éppen fordítva, arccal nyugatnak. A mestergerenda mutatta az utat a léleknek, hová érkezzen és merre távozzon. A „Mester” segítette az érkezőt és a távozót. A Mestergerendára csillagot, tejutat, szárnyas napot, illetve teremtés-szimbólumokat faragtak. Régen pontosan tudták azt is, hogy a gerenda melyik részére kell faragni azt a csillagot, vagyis pontosan ismerték a szimbólum jelentését.
A tetőszerkezet tetején a legtöbb régi házon megtalálható valamilyen csúcsjel. Általában tulipánt, csillagot, keresztet, X-jelet, gömböket, kettős keresztet faragtak egymás fölé. (hogy miért épp ezeket a jeleket? Mert az ősi rovásírás első betűi egyben isteni jelképek.
Hasonló szimbólumokat faragtak rá, mint a csúcsdíszekre, a szerepük is azonos. Nagyon gyakori a homlokzaton a Nap! [...]
Magyarországon nagy hagyománya volt (és egyre inkább ismét van) a faragott vagy festett kapubejáratoknak. Ezek a kapuk nagyon sok olyan ősi szimbólumot „felvonultattak”, amelyek a ház lakóinak spirituális védelmét szolgálták. A kapuk boltíve természetesen itt is az égboltot jelképezte: a kapu fölötti galambdúc a portát védő szellemek, az ősök lakhelyeként készült. [...]
A régi házak ajtaja köztudottan nagyon alacsony volt, aki belépett rajta, mindenképpen fejet hajtott és levette a kalapját. A ház másik neve egyébként a „hajlék”, amelyben egyértelműen megmaradt a meghajlásra, tiszteletadásra való utalás. A tűzhely a ház lelke. Ezért is került mindig a ház közepére. Őseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak, Bármilyen nagy ünnep volt, a családból valaki mindig otthon maradt, hogy vigyázzon a tűzre. Ugyanis a tűznek folyamatosan égnie kellett, az év egyetlen napját kivéve, amikor megszentelték és újragyújtották. A tüzet tilos volt piszkálni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Ős szellemét. A családi tűzhely azonos volt a családi múlttal, jövővel, jelennel, összetartozással, ezért óriási illetlenségnek számított, ha valaki például a szomszédba ment parazsat kérni, mert a saját tüze kialudt. (Még ma is él a mondás: háztűznézőbe mennek a lányok a fiús házhoz – ez is abból ered, hogy a tűzben a ház szelleme lakik, így a „háztűz” az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte).
A magyar térrendezés a tűzhelytől indul. A tűzhely mögül kelet felé nézve látható a ház legértékesebb része. Ez után következik a jobb kéz felé eső rész, majd a bal kéz felé eső, és végül, a legkevésbé értékes az, ami a hátunk mögé kerül.
Ha a ház az ember testét, a kemence a lelkét szimbolizálja, akkor az ablak pedig nem más, mint a ház szeme (azt is mondjuk: ablakszem).
Forrás: A magyar házak mágikus ereje
Kádár kocka házak
Az úgynevezett kádár kocka négyzetes alaprajzú, általában körülbelül 100 m2 alapterületű, legfőképp földszintes, sátortetős ház típust a hatvanas, hetvenes években építették országszerte. A legtöbb Szabolcs-Szatmár- Bereg és Győr-Sopron megyében található, de az ország egész területén találkozhatunk velük.
Mivel építési költségei relatíve alacsonyak voltak, így hatékony segítséget nyújtottak a 60-70-években kialakuló lakhatási problémákra. Családok százezrei költözhettek az akkor még komfort nélküli szoba-konyhákból tágas, világos központi fűtéssel ellátott modern otthonokba. Ebből a fajta házból olyan sokat építettek, hogy még ma is a jelenlegi lakásállomány egy ötödét a kádár kocka házak teszik ki. Van aki szereti, van akitől nagyon távol áll a stílusa, mégis vitathatatlan, hogy a magyar ingatlantörténelem egy különleges ikonja, ezért érdemes vele foglalkozni.
A kádár kocka felújításának számos egyértelmű előnye van. Az egyik, hogy ha az alapok, a falazat és a födém jó állapotban vannak, lehetőség nyílik akár tetőtér-beépítésre is, ami új teret biztosít. Ezen kívül a belső tereket is teljes mértékben saját elképzelés szerint alakíthatjuk ki. A ház típus nagy előnye az, hogy korszerűsítéssel és felújítással egybekötve, nagyon jól alakítható bővíthető, így akár modern otthonná is varázsolható, vagy napjaink igényeire szabható.
Ha a tetőcserepek és tetőlécek elöregedtek, vagy a gerendázat is elkorhadt, akkor érdemes a tető cseréjén gondolkodni. Amennyiben a tető állapota jó, de hiányzik a szigetelés, azt mindenképpen pótolni kell. Teljes tetőcserére van szükség, nem csak akkor ha rossz állapotban van a tető, hanem akkor is ha tetőtér- beépítést tervezünk és a sátortető formája nem megfelelő.
A fűtéstechnika javítása vagy akár cseréje is indokolt lehet, ha a fűtési rendszer elavult, a hőleadók elöregedtek.
